HLBOCSÁNYI NORBERT: A hadigazdaság a Nagy Háború első éveiben

Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára tudományos konferenciát szervezett, amely tematikáját tekintve a hátország mindennapjaira kívánt koncentrálni. A fókuszban a főváros hétköznapjai álltak, a közelgő háború gondolatiságának a mindennapokba való begyűrűzése. 
HLBOCSÁNYI NORBERT: A hadigazdaság a Nagy Háború első éveiben.

A XIX. század második felében felgyorsult a magyar gazdaság fejlődése, ami egybeesett a hadsereg fejlesztésével is. Kezdetben nem nagyon voltak hadi gyárak Magyarországon, majd állami és pénzintézeti támogatással az 1880-as évektől kezdődően megjelentek a hadseregnek szállító kereskedelmi, illetve a hadianyagokat, eszközöket és felszereléseket gyártó cégek: Weiss Manfréd konzervgyára és fémműve, a Wolfner-féle bőrgyár vagy a Kohner család különféle vállalkozásai. Már a Nagy Háború legelejétől fontos szerepet játszott a hátországban működő gazdaság, ami nagyban befolyásolta annak menetét. 1914 nyarától kezdődően a békegazdaságról hadigazdálkodásra áttérő vállalkozások az állami és katonai megrendeléseket maximálisan, viszont a polgári lakosság szükségleteit minimálisan látták el. A hadi cikkeket gyártó vállalkozások száma a háborús konjunktúra alatt megsokszorozódott, illetve megjelentek a speciális feladatot ellátó szervezetek és cégek, mint például a Magyar Szent Korona Országainak Fémközpontja Rt. vagy a Csontközpont Rt.. Feladatuk az alapvető alapanyagok, élelmiszerek begyűjtése és azok kereskedelmének irányítása volt. A hadigazdálkodással párhuzamosan megjelent a gazdasági eliten belül egy réteg, a hadimilliomosok csoportja, akiket a korabeli sajtó gyakran támadott a milliós vagyonuk felhalmozása miatt.